A SAV - BÁZIS EGYENSÚLY ÉS A SALAKANYAGOK KÉPZŐDÉSE
SAV - BÁZIS EGYENSÚLY.
A test három alapvető szabályozása, a víz-, ásványi anyag-háztartás és a sav-bázis egyensúly bonyolult egységet alkot. Ez egy dinamikus és élő folyamatot jelent, ami a vér által, a kötőszövet és a vese között zajlik.
Emellett fontos még a gyomor savszolgáltató szerepe. A kötőszövet csak úgy maradhat működőképes, ha fölváltva telítődik savval és bázissal, s ezek ritmikusan ki is örülnek belőle.
A test ezen háztartása szabályozza a légzést, a keringést, az emésztést, a kiválasztást, a védekezést, a hormontermelést és még sok más funkciót.
A savaknak és a bázisoknak egyensúlyban kell lenniük, mert a savakra is szüksége van a szervezetnek az égési folyamatokhoz és az energiatermeléshez.
Ha ez az egyensúly eltolódik akármelyik irányba is, az nagy terhet jelent a szervezet számára. Sav és bázis a szervezetben: egyensúlyban kell őket tartani, de bázikus oldal legyen kissé túlsúlyban.
A savakról
Tehát a savak szükségesek, hiszen égés során energiát nyerhetünk belőlük. A savak vizelethajtó hatással rendelkeznek, így a vesén át fontos bázisképző anyagok (kalcium, kálium, nátrium) is kimosódnak a szervezetből.
Testünk önmagától bázisokat nem tud előállítani, de a táplálékból már tud termelni. Savakat azonban az anyag-cserefolyamatok során maga termel. A test savasodása függ a körülöttünk lévő vegyi anyagoktól, környezeti mérgektől és nagy mértékben a táplálkozástól.
Egyetlen anyag sem abszolút savas vagy bázikus természetes állapotban. Azonban civilizációs táplálékunk 80-90%-ban savképző.
Ezzel szemben táplálkozásunkban 75% bázikus, ásványi anyagokban gazdag élelmiszerre és csak 25% savképző táplálékra lenne szükségünk.
Sajnos amint láthatjuk, a mai ember étkezésében ez az arány éppen fordított.